pro-bio

Az ökológiai mosó- és tisztító szerek továbbra is rendkívül alulreprezentáltak a hazai bioboltok kínálatában. Ennek kettős oka van: egyrészt a hazai bioboltok alapterülete nem engedi meg a �nem élelmiszer� jellegű termékek túlzott kínálatát, másrészt a fogyasztói igény - ha lehet - még motiválatlanabb, mint a bioélelmiszerek terén.

Mint általában más termékek esetében, az öko mosó- és tisztítószereknél is követelmény a kényelmi szempontok figyelembevétele. Az ökofogyasztók különleges igénye azonban, hogy a kényelmi megoldások ne okozzanak környezeti károkat. Ez tulajdonképpen az ökomosószerek fejlesztésének igazi motorja. Mára ugyanolyan hatásfokú, előre tablettázott vagy adagolt, utántöltővel kísért termékeket vásárolhatunk a Sonett, Ecover vagy Almawin kínálatból, mint a környezetromboló ismert márkákból.

A megnövekedett igény (és persze a gyártói profit) kikényszerítette a korábbi öko általános tisztítószerek helyett a speciális felhasználású szerek kifejlesztését. Így ma már kaphatóak célirányos termékek is: pl. WC-tisztítók, ablak- és üvegtisztítók, zsíroldók, padlótisztítók, bútorfények stb. Természetesen mindezek abszolút környezetbarát kivitelben: szappan- és tensidtartalommal, citromolajjal, citrom- és tejsavval a vízkő ellen, alkohollal, mint természetes konzerváló anyaggal. A zsíroldók valódi fenyőterpentint vagy narancsolajból nyert terpént tartalmaznak.

A mosó- és tisztítószerek ökováltozatainak szorgalmazása jó húsz évvel ezelőtt vált fogyasztói mozgalommá Európa-szerte. Hozzánk csupán most érkezett el a tudatos termékválasztás igénye. Azok kedvéért, akik jó szándékkal közelítenek a kérdéshez, de nincs meg a kellő ismeretük a választás megalapozottságához, álljon itt egy kis ismertető az öko mosó- és tisztítószerek három legfőbb ismérvéről:

• Legyenek mentesek mesterséges színezőanyagoktól, szintetikus illatanyagoktól, vegyi- és konzerváló anyagoktól, optikai fehérítőktől, szerves klórvegyületektől, szintetikus színező inhibitoroktól, biocid hatóanyagoktól. Ezek kiszűrése csökkenti a fogyasztók bőrirritációját és allergiáját, sőt azok kialakulását is megakadályozza. A lágyító foszfátok, a problematikus lágyítók, pl. a Perborat, vagy a komplex kötésűek, pl. az EDTA nem fordulhatnak elő a termékekben.
• Az aktív mosóanyagoknak (szappanok, tensidek) biológiailag optimális lebomlóképességűeknek kell lenniük.
• Majdnem minden felhasznált alapanyagnak növényi vagy ásványi forrásból kell származnia.

A szappan bomlik a legjobban
A mosóaktív anyagok közül két kategóriát használnak: a szappanokat és a tensideket. A szappanok teljes egészében, a folyékony mosószerek pedig részben szappanokból állnak (Sodasan Sonett, Awalan). A másik filozófia a hatékonyabb tensideket használja. A kettő közül a szappan tökéletesebben elbomlik, ezenkívül a textíliákat sokkal puhábbá varázsolja. A kemény vizek esetében pedig kifejezetten a szappantartalmú mosószerek használata javasolt a tensidtartalmúakkal szemben.

Lúgokkal a nagyobb mosóhatás érdekében
Minden mosószer természetes alkotórésze a természetben előforduló ásvány: a szóda (nátrium-karbonát) és szilikát. Mindkettő lágyítja a vizet, így a mosóhatás erősebb. A vízlágyítás érdekében további anyagokat használnak: citrátot (a citromsav sóját) és pl. zeolitot, amely hazánkban is előforduló szilikát. Használható fehérítőanyag pl. a nátrium-perkarbonát, mely hidrogén-peroxidból és a szódából áll, és amely a hő hatására szódává, vízzé és oxigénné bomlik. A különösen nehezen kezelhető foltok varázsszere az ökörepe szappan, amelyet majdnem minden gyártó palettáján tart (szerző tapasztalata szerint a legtökéletesebb folttisztító szer).

Kényes textíliák kezelése
Az állati eredetű gyapjú és selyem esetében nem vagy igen kis mértékben használhatunk lúgos összetevőket (szóda, szilikátok), hiszen ezek hatására az állati rostok könnyen filcesednek. A mosószereket rosttápláló lanolinnal egészítik ki és illóolajokkal dúsítják. A Klar és az Awalan még ezeket is mellőzi, a Sonett semleges szériája, a Sodasan vagy Weiss Biodienst anyagai kifejezetten allergiások számára kínálnak alternatív termékeket.

Mi a helyzet az enzimekkel?
Sikamlós kérdés, mivel a jó minőségű termékek mindegyike tartalmazza. Az amiláz, lipáz, proteáz lebontja a zsírokat, keményítőket és fehérjéket, és eltávolítja a legtöbb ételfoltot. Már alacsony hőmérsékleten hatásos, így energiatakarékos. A legtöbb hagyományos mosószerben az enzimeket géntechnológiai módszerekkel manipulált mikroorganizmusokkal állíttatják elő. Míg ez a bioélelmiszereknél szigorúan tilos, az ökomosószereknél nem szabályozott. Pl. az AlmaWin a proteázt GMO-mentesen állítja elő, de már az Ecover nem zárja ki a GMO enzimeket termékeiből. Jó hír (?), hogy maga az enzim nem génmanipulált, csupán az előállítása.

És az allergia?
A mosószerek esteében a bőrirritáció az egyik legnagyobb probléma. A textíliákban enzimek maradhatnak vissza, amelyek a bőrt károsíthatják. Az Ökoteszt c. újság a vizsgált mosott textíliák között számos esetben talált fehérjebontó proteázenzim-maradékot, annak ellenére, hogy az enzimek mikrokapszulázott formában kerültek felhasználásra. Hogy ez milyen mértékben felelős a bőrallergia kialakulásáért, még vitatott. A gyártók természetesen tiltakoznak az ilyen összefüggés ellen. További gond, hogy a porformában jelentkező enzimek belégzéssel is károsíthatnak. Ilyen esetek főleg a mosóporgyártóknál fordultak elő, de a felhasználó sem lehet teljesen nyugodt.

Mosogatószerek foszfát nélkül
A kézi vagy gépi mosogatás előnyeiről régóta vitáznak a szakemberek. Eközben a háziasszonyok zöme gépben mosogat. Az ipar pedig szállítja számukra az ökoszereket. Regeneráló sót, mosogatóport, öblítőt stb. Természetesen kézi öko-mosogatószer is kapható.

Fontos különbség a hagyományos szerekhez képest, hogy az ökomosószerek nem tartalmazhatnak algatápláló foszfátokat, amíg pl. a jó nevű (a hazai forgalomban közkedvelt) piacvezető multi ismét alkalmazza vízlágyítás céljára.

Csínján a tensidekkel
A mosogatógépek szereiben csak óvatosan használják a tensideket. Nagyon habzanak ugyanis. A szilikátok lúgjai ehelyett pl. nagyon jól oldják a makacs szennyeződéseket. Azonban veszélyeket is rejtenek magukban. A 25%-nál több metaszilikátot tartalmazó szereket pl. veszélyjelzéssel kell ellátni: �maró� vagy �irritáló� megjelöléssel, és gyermekek számára hozzáférhetetlen zárással biztosítani. A szóda, a citrát és a perkarbonát szintén szóba jöhető szerek. A szilikáttartalom csökkentése érdekében az AlmaWin és az Ecover enzimeket is alkalmaz.

Mi a helyzet az ökonyersanyagokkal?
Ökológiai gazdálkodásból származó mosószer nem létezik. Ellenben a zsírok, keményítők, olajok, mint a mosóaktív hatóanyagok újratermelődő alapanyagai ökogazdaságból származnak! A szappanok például többek között pálma-, kókusz-, ricinus- és olívaolajból készülhetnek. A legtöbb (már az előzőekben is említett) gyártó konzekvensen ezeket használja. Az alapanyagok ebben az esetben az ökogazdálkodás ellenőrző szervezetei által minősítettek. Sőt, továbbmenve, néhány cég még az �etikus kereskedelem� emblémáját is igényli termékeire.

Mosódió
Eleddig jószerivel csak a mosómedvéről hallottunk. Mára kiderült, hogy létezik mosódió is. A mosódió a dél-indiai szappanfa termése, melynek terméshéját használják. A magas szaponintartalmú anyagot Indiában és Nepálban hagyományosan használják. Semmiféle allergiát vagy bőrirritációt nem okoz. Európában 20-25 eurót kérnek egy-egy dióért, amellyel kb. 100-150 mosás végezhető. A folttisztító hatása viszont relatíve gyenge.

A lista korántsem teljes, a fejlődés megállíthatatlan. Az ökológiai érzékenységgel megáldott (megvert) fogyasztó számára rendkívül fontos termékcsoportról van ugyanis szó. Hiszen a környezettudatos vásárló nem csupán saját egészsége védelme érdekében vásárol bio- (öko-) termékeket, hanem a környezet tudatos megóvása érdekében is. Számukra tehát nem csupán az élelmiszernek kell �vegyszermentesnek� lennie, hanem a mindennapi élet egyéb (nem kevésbé fontos) tartozékainak is.